Pár apró érdekes tény a regényről

- Az ihletet magához a főszereplőhőz Arcus, a kutyám adta. Kora nyári délután játszottunk a kertben, locsoltam neki a vízet, ő pedig minden egyet cseppet elkapott. Aztán amikor abbahagytam, lapulva kezdett lassan közeledni a vödör felé. Ettől a mozdulattól kezdődik a regény első fejezete...

- Bár Arcus kan, de a főszereplő mégis nőnemű. Jobban illet a történetbe...

- A főszereplő nevét - Marlene - két nap alatt találtam ki. Már megvolt az agyamban a külleme, a viselkedése, mindene, csak a neve nem. Így kezdem el kutakdni utónév könyvekben. Mindenképp kevésbé ismert, számomra sötét, titokzatos, de mégis kissé hagyományos, rusztikus nevet kerestem, ami ugyanakkor elbűvölő és komoly is. Egy angol oldalon találtam rá erre, nagy szerencsémre.

- Hihetetlenül szeretem az elvont, misztikus dolgokat, bár sosem számítottam arra, hogy ilyet is írni fogok. Valahogy viszont így akarta a Sors.

- Eleinte olvasható volt interneten is az első pár rövid bekezdése, ám ezeket nemrég leszedtem és átírtam.

- A másik két, hím nemű szereplő alakja kezdetben a Kaulitz ikrek volt, ám ahogy rájöttem, hogy ez a történet többre érdemes, úgy döntöttem, hogy átírom őket. Kinézetben nem sokat változtak, és csak Bill nevét cseréltem meg.

- Mivel szeretem a csavaros, nem kiszámítható történeteket, ezért a saját könyvem is bővelkedik ilyenekben.

- A végén, az egyik kedvenc jelenetemben, megjelenik egy másik kutya is. Őt már az alapján alkottam meg, hogy hogyan képzelem el a következő kutyámat. Bár a regényben ő a kan, a valóságban inkább szukának szeretném és különös, de ő a Marlene nevet kapná.

- Elég sok ismerősöm olvasta a kezdeti piszkozatot és mind támogatott, hogy írjam tovább.

- Még én is jónak vélem, pedig sosem éreztem ilyet, egyetlen egy művemnél sem. Ezért is döntöttem a kiadatása mellett.

- Kicsit féltem a könyvet, mivel mostanában elég sok a misztikus témákat bolcolgató könyv a boltokban. Kiváncsian várom, milyen lesz a fogadtatása.